Közös történelem, Történelem – Wikipédia


Ezeken a találkozókon nagyon sok előrelépés történt.

Account Options

Megismertük egymás álláspontját. Megfogalmaztuk, hogy miben tudunk egyetérteni, miben vitatkozunk, és miben gondolkodunk másképp a közös történelemről. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy — miközben a korábbi nézetkülönbségek fokozatosan elhalványultak, finomodtak — újabb típusú eltérések és különbözőségek alakultak ki a közép-európai országok hivatalos történelemszemléletében és közgondolkodásában.

miért fájnak az arc ízületei

Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy az ezredfordulón komoly politikai átrendeződés történt a régióban. Új országok születtek, a térség bekerült az Európai Unióba, ami szükségképpen megváltoztatta az itt élő emberek és közösségek identitását és jövőképét.

Mindez óhatatlanul átértelmezte a múlthoz, a közös történelemhez való viszonyunkat is.

Közös történelem a román és a magyar középiskolai tankönyvekben Jelen dolgozat a magyar és a román középiskolai történelemtankönyvek összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. Kolozsvár utcáin sétálgatva a látogató lépten-nyomon szembesül a román és a magyar történelem csendes, de annál szívósabb versengésével. A "magyar" és a "román" múlt emlékei sűrűn váltogatják egymást, sőt, néha közvetlen közelről - ugyanannak a háznak a falán vagy ugyanazon a szobron - néznek farkasszemet egymással. Időnként az a benyomásunk támadhat, mintha túl szeretnék harsogni egymást.

Számomra az is nyilvánvaló, hogy ezeket a változásokat ugyanúgy közösen kell értelmeznünk, mint ahogy korábban közösen próbáltuk csökkenteni a történelemkönyvekben megjelenő antagonisztikus ellenségképeket. Ezért a továbbiakban megpróbálom röviden — a vita érdekében provokatívan — felvázolni azokat a változásokat, amelyek — véleményem szerint — új megvilágításba helyezték a közép-európai közös történelmet, az itt élők történelmi közgondolkodását és közvetlen témánkat, a történelemoktatást is.

Példáimat a szlovák-magyar viszonylatból hozom, de úgy gondolom, hogy a vázolt tendenciák az egész régióra érvényesek.

nyaki kötőszöveti betegségek

Az osztozkodás kényszere A francia-német és a szlovák-magyar közös történelemkönyv különbsége Közismert, hogy a francia-német politikai és kulturális közeledés adott mintát és lendületet annak a folyamatnak, amely során a közép-európai térség országai között is megindultak az egyeztetések a történelemtanítás, illetve a történelemkönyvek vonatkozásában.

Ennek a folyamatnak a keretében egyre sokrétűbb kapcsolatok alakultak ki a szlovák és a magyar történészek, illetve történelemtanárok között. Folyamatossá váltak a találkozók, egyre több kölcsönös tanterv- és tankönyvbírálat készült, és — a francia-német együttműködés példáját követve — komolyan fölvetődött egy közös szlovák-magyar történelemkönyv elkészítésének lehetősége is.

Ezt azonban akkor inkább csak kihívásnak tekintettük.

online történelemdidaktikai folyóirat

Ma már világosabban látható, hogy a két vállalkozás közös történelem szempontból is eltérő alapra épül, ami nagymértékben meghatározta és meghatározza lehetőségeit és eredményeit is.

Itt most csak két fontos momentumot emelek ki: A francia-német együttműködést leginkább azzal a metaforával lehetne jellemezni, hogy két korábban haragvó szomszéd igyekszik megbékélni egymással. Ebben az esetben tehát két olyan szereplőről van szó, akik önmagukat önmaguk múltját viszonylag pontosan definiálták már, viszonyrendszerük szimmetrikus, s megegyezésük két autonóm fél kölcsönös közös történelem épül. Ezzel szemben a magyar-szlovák együttműködés mindenekelőtt arra hasonlít, amikor hosszas veszekedés közös történelem civakodás után — erőszakos külső beavatkozást is elszenvedve — a válást követően egyezkedni próbálnak a korábbi házas felek.

Itt tehát nem két jól elhatárolható és definiálható fél egyezkedik, hanem a korábbi szerves összetartozás közösségéből önállósodó, sok tekintetben bizonytalan és frusztrált oldal: Még roppant frissek a sebek, a szép közös élmények feledve lettek, a veszteségek miatti önsajnálat és hibáztatás jellemzi alapvetően ezt a viszonyt. A viták és megbeszélések nagyobb része a hajdan volt közös vagyon feletti osztozkodással telik, amelyben nagyon nagy szerep jut az előítéleteknek és a gyanakvásnak.

Ebben a helyzetben roppant módon jellemző az identitásválság, illetve az identitáskeresés: mindkét félnek — most már önmagában — újra kell definiálnia önmagát, saját megváltozott identitását.

Kincsünk a ló: a közös történelem az emberiséggel - Echo Tv

Francia-német viszonylatban erre a helyzetre legfeljebb Elzász-Lotaringia történelmi helyzetének értelmezése emlékeztet. Ennek a területnek a megítélésében ugyanis komoly véleménykülönbségek és feszültségek alakultak ki a francia és a német szakemberek között az etnikai és kulturális keveredés, valamint közös történelem területi hovatartozás gyakori változatai miatt. Alapvető különbség mutatható ki a francia-német és a magyar-szlovák viszony között jövőkép tekintetében is.

Az előző esetében az es évek óta tetten érhető a közös Európa, majd konkrétabban az Európai Unió építésének ideálja, amely nemcsak az ún.

Egyéb epizódok:

Az Európai Unióban domináns szerepet játszó németek és franciák számára — úgy tűnik — a közös Európa víziója elegendő jövőképnek bizonyult ahhoz, hogy korábbi nemzeti közös történelem szembenézzenek, hogy múltbéli sérelmeiket közösen feldolgozzák, hogy a múltat lezárják, eltemessék.

Ez a kifejezés ebben az esetben nagyon pontos, hiszen a múlt eseményeinek ilyen jellegű feldolgozása nagymértékben hasonlít az ún. A szlovák közgondolkodás lényegében el van foglalva azzal, hogy több évszázados nemzetépítési programja betetőzéseként végre megteremthette önálló nemzet államát, a milyen gyógyszerek kezelik a könyök bursitist közgondolkodás pedig — külső ellenség híján — a belső megosztottság olyan fokára jutott, hogy lassan már legitim magyar-magyar történelemkönyvet sem lehet készíteni, nemhogy közös magyar-szlovák tankönyvet.

A párbeszéd nehézsége A szlovák és a magyar történelmi közgondolkodást — így a történészek és a történelemtanárok munkáját is közös történelem tehát az osztozkodás kényszere hatja át.

A közös történelem összeköt

Különösen nehéz helyzetben vannak emiatt az általános és középiskolai történelemtanárok, hiszen mindkét közös történelem történelemoktatása mindmáig arra a XIX. Ez azt jelenti, hogy a kötelező történelemoktatás feladata, hogy egységes múltszemléletet alakítson ki egy adott ország minden lakójában. Más szóval az alapvető funkciója éppen a homogenizálás, a másságok, a különbözőségek eltüntetése. És ez nemcsak az oktatási rendszert finanszírozó államhatalom oldaláról jelentkezik igényként, szükségletként, hanem az emberek, az állampolgárok oldaláról is.

Gyáni Gábor írja: Mindaddig, amíg a nemzetállam a legfőbb bár korántsem egyedüli legitim élettér, melyet személy szerint mindenki elfoglalhat magának, addig az iskola sohasem szabadul meg a kulturális homogenizációs feladattól.

egy hatékony gyógyszer a térdízület fájdalmairól

Anyanyelvből, egészen ritka kivétellel, mindig csak egy van; anyanyelvi így történelmi tudatot is magában rejtő kultúrából az emberek döntő hányada számára szintúgy csak egy van, tehát joggal elvárható minden egészséges nemzettől, hogy egységes kulturális kód révén integrálja beleszületett tagjait… [3] A két ország történelemtanárainak találkozóin tehát az alapvető kérdés az, hogyan lehet a közös múltat nemzetállami keretekben értelmezni. A közös hagyományból, az együtt élő emberekből, a tárgyi értékekből ki és mi tartozzon az egyik és másik félhez.

vállízület ínkárosodása

Az osztozkodás szakaszai Az elmúlt évtizedekben — az önálló Szlovákia megalakulásával és nemzetépítő törekvéseivel párhuzamosan — látványosan megváltozott a közös múltról folytatott szlovák-magyar diskurzus — mind a közoktatásban, közös történelem pedig a közgondolkodásban fölerősödött az osztozkodás kényszere.

A rendelkezésre álló terjedelem rövidsége miatt itt most csak három olyan tényezőnek a változásait vizsgálom, amelyek jogcímet, hivatkozási alapot szolgáltatnak arra, hogy a közös múlt értékeiből a szlovák és a magyar fél mennyit tekint a magáénak.

Navigációs menü

A három tényező a következő: etnikum, terület, államiság. Az ezredforduló előtt A XX. Dusan Kováč Lénárd Fülöp Nobel-díjas orvos példáját hozta fel, aki lényegében a német tudományos élet szereplője közös történelem.

a váll és a könyök ízületei fájnak edzés után

Ez a magyar-központú felfogás a dualista korszak magyar nemzet állam -építő történelemszemléletéből ered, de napjainkban is megfigyelhető a magyar közgondolkodásában és iskolai oktatásban. A XIX. Ugyanakkor a magyar közgondolkodásban és iskolai oktatásban folyamatosan jelen vannak a XIX. A közös történelem kezelésében megmutatkozó magyar dominancia — többek között — azért is maradhatott fenn, mert a szlovák történelemszemlélet sokáig nem is tudta, nem is próbálta betölteni a számára kínálkozó teret.

A szintén a XIX. E felfogás szerint az elnyomott nép folyamatosan szemben állt a magyar állam magyarosító törekvéseivel és szükségképpen ellenségként tekintett elnyomóira.

Elmondta, a fő célja megtalálni a közös válaszokat is, melyek aggasztják a magyarokat, szlovákokat, és Szlovákia más nemzetiségeit. A szlovákok a magyarok és a többi nemzetiségek mellett együtt harcoltak a török hódítás ellen. A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiről, akik a történelmi Magyarország területén éltek. A mai szlovákiai városok a magyar királyoktól kaptak privilégiumokat, a földesuraktól szabadságot, és fejlődhettek egyfajta helyi demokrácia keretén belül. Legyen hát merszünk kimondani: a magyar történelem a mi közös történelmünk, hogy a magyar királyok a mi közös királyaink voltak.

Ez az ellenségkép sokáig tartotta magát. Az elmúlt évtizedben Az önálló szlovák állam megalakulása után fokozatosan megkezdődött a közös történelem korábban üresen hagyott lapjainak szlovák benépesítése. Az elnyomott szlovák nép története mellé egyre inkább bekerült a szlovák állam mai területének történelme.

A területi elv birtokbavételét látványosan mutatja a Prokopp Sándor hovatartozásáról folytatott sportdiplomáciai vita. Prokopp Sándor az es stockholmi olimpiai játékokon aranyérmet nyert sportlövészetben az Osztrák-Magyar-Monarchia képviseletében.

Tőkéczki és Takaró: történelem és irodalom mindenkinek / Lengyel-magyar közös történelem I.

A korábbiak értelmében természetesen felkerült a magyar olimpikonok dicsőségtáblájára, miközben persze az osztrákok is magukénak tekintették. Az ezredforduló után a Szlovák Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy a kassai születésű Prokopp Sándor Alexander Prokop kerüljön föl a szlovák dicsőségtáblára is. A sort persze lehetne még folytatni, hogy Prokopp cipszer identitású lévén jó eséllyel pályázhatna német babérokra is, de itt most közös történelem ez a feladatunk.

  • Térdízület ragaszkodásának ideje
  • Izgalmas, de nem könnyű helyzet.
  • Csípő izom fájdalom

A területi birtokbavétel tehát azt jelentette, hogy az elmúlt évtizedben a közös történelem egyre több — korábban magyarnak tekintett — eleme vált szlovák illetőségűvé azáltal, hogy a közös történelem Szlovákia területén történt, vagy található.