Az ízületi betegség génjében. Marfan szindróma


Bár a szisztémás gyulladás következtében elsődlegesen valóban az ízületek mennek tönkre, ami önmagában is funkciókárosodáshoz, életminőség-romláshoz vezet, ugyanez a gyulladás számos más szervrendszert is érint. Ennek következtében például az ízületi gyulladások prototípusában, reumatoid artritiszben RA Harris, és egyéb krónikus gyulladásos reumatológiai, autoimmun megbetegedésekben másodlagosan felgyorsult érelmeszesedés ateroszklerózisennek következtében fokozott szív-érrendszeri kardiovaszkuláris, CV morbiditás és mortalitás alakul ki.

De az artritiszek együtt járnak másodlagos csontvesztéssel oszteoporózis Szekanecz,malignus daganatok fokozott rizikójával Szekanecz et al. Az ízületi betegség génjében az artritiszes betegek várható élettartama akár öt-nyolc évvel is rövidebb lehet, mint embertársaiké, ami a hazai férfiak közismerten alacsony élettartamát tekintve jelentősnek mondható.

A halálozás harmadáért—feléért pedig egyértelműen a CV-betegségek és a stroke felelősek.

Mint már jeleztem, a felgyorsult akcelerált ateroszklerózis és, ennek következtében, a megnövekedett CV-morbiditás és mortalitás gyulladásos háttere leginkább RA-ban tanulmányozott és ismert ezért a továbbiakban is döntően erre fókuszálunkde ugyancsak jellemző a szpondilartritiszekre például Bechterew-kórköszvényre, gyermekkori artritiszekre, lupuszbetegségre SLEszklerodermára, gyulladásos izombetegségekre, antifoszfolipid szindrómára APSpikkelysömörre, gyulladásos bélbetegségekre is Shoenfeld et al.

Ebben az összefoglalóban áttekintjük a krónikus gyulladásos kórképekhez társuló másodlagos ateroszklerózis és CV-betegség kialakulását, a korai felismerés, megelőzés és kezelés lehetőségeit, valamint a gyakorlati ajánlásokat.

A gyulladásos ateroszklerózis és CV-betegség definíciója és epidemiológiája Az átlagpopulációban észlelt, az öregedéssel egyre gyakoribbá váló, klasszikus ateroszklerózis nem jár lényeges gyulladással low-grade inflammationamit az alacsony keringő C-reaktív protein CRP is jelez. Ezzel szemben artritiszekben a jelentős mértékű CRP-szinttel járó szisztémás gyulladás high-grade inflammation kihat a szív-érrendszerre is. Az artritisz a II.

Sajnos mindezek ismerete ellenére az újabb nagy európai felmérések alapján, bármennyire is korán felismerjük és kezeljük az ízületi betegség génjében artritiszeket, a CV-mortalitás az elmúlt hét évben jelentősen nem csökkent. Ennek okai között keresendő, hogy a szisztémás gyulladást mint független rizikófaktort az orvostársadalom egésze még nem tudatosította.

Emellett, míg az átlagpopulációban sokan végeznek CV-szűrést, ennek szükségessége a reumatológiai-autoimmun betegpopulációban még nem terjedt el.

Néhány nemzetközi ajánlástól eltekintve e tekintetben nem rendelkezünk konkrét hazai ajánlással sem Peters et al.

Hol alakulhat ki ízületi gyulladás?

Másik oldalról, bár, mint látni fogjuk, az artritiszes betegekben is szerepet játszanak a hagyományos a Framingham-vizsgálat szerinti CV-rizikótényezők, a felgyorsult érelmeszesedésért és a megnövekedett CV-rizikóért elsődlegesen a szisztémás gyulladásból és autoimmunitásből eredő faktorok a felelősek. Valóban, az adott kórképekben az alapbetegség gyulladásos aktivitása, a betegség fennállási ideje és az akut fellángolások flare gyakorisága és időtartama mutatta a legszorosabb összefüggést a CV-szövődmények kimenetelével.

Emellett, patogenetikai szempontból alapvető, hogy az artritiszes ízületi membránban szinoviuma pikkelysömörös bőrben vagy a Crohn-betegek bélfalában hasonló gyulladásos sejtek, mediátorok citokinek, kemokinek, proteáz enzimek mutathatók ki, mint az érfal ateroszklerózisos plakkjaiban. Emellett, mint látni fogjuk, az autoimmunitásnak és az autoantitesteknek is szerepük van az említett folyamatokban, így a gyulladásos, másodlagos ateroszklerózist talán nem teljesen helytelen autoimmun ateroszklerózisnak nevezni Ross, A sok hasonlóság mellett azonban kiemelendő, hogy az egyes reumatológiai kórképekben észelt vaszkuláris patológiák eltérhetnek egymástól.

Így amíg például RA-ban, szpondilartritiszekben vagy SLE-ben valószínűleg a valódi, akcelerált ateroszklerózis dominál, addig szklerodermára inkább az obliteratív vaszkulopátia jellemző, kevesebb ateroszklerotikus elemmel Soltész et al.

Ez vezet azután a gyulladáshoz és szöveti károsodáshoz. Ezt az fájdalom a boka ízületében követhetjük az autoimmun-gyulladásos reumatológiai kórképek és az ateroszklerózis vonatkozásában is Szekanecz et al.

Külön-külön elég jól meghatározott mind az artritiszek pl. RAmind az ateroszklerózis genetikája. Ezzel szemben nem ismert, mely gének tehetők felelőssé azért, hogy idült gyulladásos kórképekben szekunder ateroszklerózis alakul ki. Ezen belül a legszorosabb összefüggés az ún. A dohányzásról mint környezeti tényezőről külön lesz szó. RA-ban mintegy 40 allélben írtak le a betegséggel összefüggést mutató génpolimorfizmust egyszeres nukleotid polimorfizmus, SNP.

Közülük az IRF5 interferon által szabályozott fehérje génjeMTHFR folsavanyagcserével összefüggő génCD40 a T-limfociták működésében alapvető fehérjét kódoló génCXCL12 a fehérvérsejtek a gyulladás területére vonzásában részt vevő ízületi gél p.c. 28 génje és más gének SNP-je összefüggésbe hozható az artritiszekhez társuló vaszkuláris eltérésekkel, a vérzsírokkal, sőt az ízületi betegség génjében CV-megbetegedés rizikójával és a CV-halálozással is.

A környezeti tényezők közül elsődlegesen a fertőzések kóroktani szerepéről kell röviden szólnunk. Mind az artritiszeket, mind az ateroszklerózist összefüggésbe hozták a különböző mikroorganizmusokkal például E.

A bél mikrobiális flórájának, illetve megváltozásának szerepe lehet mind a gyulladásos reumatológiai kórképek, mind a CV-betegség kialakulásában. Egy közelmúltbeli vizsgálatban koszorúér-betegség miatt operált RA- és nem RA-betegek érmintáiban az artériafal adventitiájában vizsgálták 31 bakteriális filotípus DNS-ét.

A különböző fajok az ízületi betegség génjében a M. In vitro kísérletekben sikerült igazolni, hogy az M. Később külön kitérünk a fogínygyulladás periodontitisz artritiszben és ateroszklerózisban játszott szerepére. De már az ízületi betegség génjében utalunk rá, hogy a foggyökér körüli tasakokban tanyázó P. Az egyéb környezeti faktorok közül a dohányzás, mint látni fogjuk, mind hagyományos, mind gyulladásos CV-rizikófaktornak tekinthető ezért, kiemelt fontossága miatt, tárgyalásának külön fejezetet szentelünk majd.

Kapcsolódási kórok

Ezzel szemben röviden említjük a mérsékelt alkoholfogyasztást. Bár igen sok a tisztázatlan kérdés, elfogadottnak látszik, hogy például a vörösbor, elsősorban antioxidáns aktivitású komponensei például rezveratrol révén csökkentheti az ateroszklerózis és ezáltal a CV-betegség rizikóját.

Emellett általában az alkohol mérsékelt mennyiségű fogasztása a boron kívül más italtípusok is mérsékli a RA-ra való hajlamot. Egyébként genetikailag hajlamos egyénekben az ízületi betegség génjében alkoholfogyasztás mellett csökkent az autoantitest-termelés, az autoimmunitás és az artritisz kialakulása is. Ezt az első közép-európai tanulmányban, magyar betegeken, magunknak is sikerült alátámasztani Besenyei et al.

A legismertebb autoantitest maga a reumatoid faktor RFmely leggyakrabban az RA-ban jelenik meg, de kisebb-nagyobb százalékban más autoimmun kórképekben pl. SLE, szkleroderma, Sjögren-szindróma is. Ismeretes, hogy a RF-pozitivitás fokozza a CV-rizikót artritiszben.

az ízületi betegség génjében térdszövetek javítása

RF-pozitív RA-betegekben a halálozás másfélszeresére nő a szeronegatívokhoz képest. A citrullin egy atípusos aminosav, mely az arginin deiminációja révén keletkezik. Sejt- és szöveti károsodás során az arginin citrullinálódik, és a citrullinált fehérjék immunogénebbek, mint azok, amelyek arginint tartalmaznak. ACPA termelődik a fibrinogén, kollagén, vimentin szöveti mátrixfehérjék ellen.

az ízületi betegség génjében az ujjak ízületeinek deformációja reumatoid artritiszben

Ezek a mátrixkomponensek az ízületi membránnak is alkotórészei. Újabban citrullinált fehérjéket mutattak ki az ateroszklerotikus érfalban is, így az ACPA is összekapcsolja az artritiszt az érelmeszesedéssel. Ráadásul az ACPA szoros összefüggést mutat bizonyos környezeti tényezőkkel.

Egyrészt a dohányzás fokozza a szöveti citrullinációt, a szájüregben és a tüdőben az ACPA- termelést, amely az ízületben gyulladáshoz, az érfalban ateroszklerózishoz vezethet. Az ízületi betegség génjében, mint említettük, periodontitiszben a P. A fenti iniciáló tényezők révén beindult autoimmun gyulladás és az akcelerált ateroszklerózis közös aktív szereplői a különféle gyulladásos sejttípusok 1.

A Marfan-szindróma genetikája

Az érfalat bélelő endotélium aktív résztvevő, hiszen kapcsolatot tart más sejtekkel és gyulladásos mediátorokat termel 2. A T- és B-limfociták is fontos szereplők. A különböző T-sejttípusok közül az ún. A szöveti makrofágok nagy falósejtek pedig számos fontos gyulladáskeltő citokint pl. A gyulladásos fehérvérsejtek és az érfali endotélsejtek kapcsolata artritiszekben és ateroszklerózisban is fontos. Ezen kölcsönhatásokban az ún. A legfontosabbak pl. ICAM-1, VCAM-1, Az ízületi betegség génjében, P-szelektin, CD44 a sejt—sejt kapcsolatok mediátorai, illetve részt vesznek a sejtek szöveti mátrixfehérjékhez való kapcsolódásában a sejtadhézió, migráció révén, mely folyamatok a szöveti gyulladás és az ateroszklerózis alapvető mechanizmusai.

A gyulladásos mediátorok citokinek, kemokinek, proteázok szintén fontos tényezői az artritiszekhez társuló ateroszklerózis kialakulásának. Ezeket a gyulladásos és érfali makrofágok, T-sejtek termelik. E sejteket és citokineket magunk is kimutattuk aorta aneurizmák ateroszkerotikus falában. A gyulladt szövetekben és az ateroszklerotikus érfalban termelődő matrixfehérje-bontó enzimek proteázok elősegítik a gyulladás terjedését és az artériás plakk destabilizálódását.

Ízületi gyulladás áttekintés

A zsír gyulladásos mediátorokat, ún. E mediátorok például leptin, rezisztin, kemerin gyulladás során fokozottan termelődnek, részt vesznek a sejtaktivációban, a szöveti károsodásban, így fontos tényezői az ízületi gyulladásnak és az ateroszklerózisnak is Szekanecz et al. Hagyományos CV-rizikófaktorok a gyulladásos ateroszklerózis patogenezisében Az artritiszes-autoimmun betegek szintén rendelkeznek hagyományos rizikófaktorokkal, bár, mint látni fogjuk, néhány esetben paradox helyzet áll elő.

Kiemelten kell szólnunk a dohányzás szerepéről.

A reumás lázhoz hasonlító ízületi gyulladás

Közhely, hogy tradicionális, klasszikus CV-rizikófaktor, de, mint láttuk, a szöveti citrullináció fokozódása, ACPA-termelés révén direkt patogenetikai tényező is mind az artritisz, mind az ateroszklerózis kialakulása során. Kimutatták, hogy közepes-erős dohányzás évente több mint húsz doboz — ez azért nem is olyan sok… esetén a szervezet fehérjéi fokozottan citrullinálódnak, először a szájüregben és tüdőkben, ahol a dohányfüst elsődlegesen hat, majd a többi szervben, így az ízületekben is.

A dohányzás tehát, mint környezeti tényező, közvetve jelentősen hozzájárul az autoimmun csípőízület elrablás fájdalma kialakításához.

A dohányzás szerepét nemcsak artritiszekben, hanem más betegségekben például SLE, szkleroderma is igazolták. A dohányzás a szintén említett periodontitiszben, a szájüregi baktériumok által termelt enoláz enzim révén az ACPA-termelésben is szerepet játszhat. Végeredményben, elsősorban skandináv vizsgálatok alapján, úgy tűnik, hogy a dohányzás akár ötvenszeresére fokozhatja az ízületi gyulladás kialakulását arra fogékony egyénekben, és így mind direkt érfalkárosító hatás révén, mind közvetve, az RA-t kísérő gyulladás révén vezethet ateroszklerózishoz.

A szisztémás gyulladás miatt e betegségekre fokozott katabolizmus jellemző, ezért a betegek soványak. A testalkatra az izomtömeg csökkenése és a fokozott hasi adipozitás jellemző. A kezelés hatására, ahogy a gyulladás csökken, a betegek mérsékelten hízni kezdenek.

az ízületi betegség génjében budapesti ízületi kezelés

Ezeken a betegeken tehát a soványság jelent gondot, a kezelés melletti hízás kedvező jel nem a túlzott elhízás! Ami a vérzsírokat illeti, szintén a katabolizmusból adódóan aktív gyulladásos betegek összkoleszterin TCLDL-C és trigliceridszintje alacsony.

  1. Tippek az ízületi fájdalmak kezelésére
  2. Autoimmun betegségek - EgészségKalauz
  3. Degeneratív ízületi betegségek
  4. Capsicum kenőcs a térdízületek fájdalmainak kezelésére
  5. Ízületi gyulladás - A legfontosabb tudnivalók

Az autoimmun-gyulladásos alapbetegség kezelése mellett észlelhető lipidszint-emelkedés, melyet a kezelőorvos esetleg kórosnak gondolhat, valójában a terápia hatékonyságát jelzi. A gyakorlatban ezért a testsúlyt és a lipideket akkor kell mérni, amikor a betegség gyulladásos aktivitása alacsonyabb, vagyis, mint látni fogjuk, első lépés a gyulladásos aktivitás csökkentése, és utána az anyagcsere-paraméterek korrekciója.

Végül, artritiszekben inzulinrezisztencia és a cukorbetegség megnövekedett rizikója is megfigyelhető, ezért a cukorháztartást is érdemes követni Kerekes et al. A CV-rizikó meghatározása, diagnosztikus teendők reumatológiai betegekben Az átlagpopulációban a tízéves CV-rizikó meghatározására számos pontrendszer terjedt el, melyek általában a nemet, kort, dohányzást, vérzsírokat tartalmazzák.

Összességében nincs nagy különbség a négyféle módszer között, de a QRISK2 páldája jelzi, hogy a krónikus gyulladás mint önálló rizikófaktor lassan beépül a köztudatba, és ilyen betegekben a CV-rizikó felméréséhez javasolt olyan eszközt használni, amely már beépítve tartalmazza az artritiszt Peters et al.

Az ateroszklerózis és a vaszkulopátia patofiziológiai eltéréseit nem invazív ultrahangos képalkotó módszerekkel lehet és érdemes követni.

Ízületi gyulladás - A legfontosabb tudnivalók

Mivel ez döntően a kardiológia-angiológia területe, itt csak nagyon röviden említjük. A preklinikai eltérések jóval megelőzik a klinikai CV-eseményt. Legkorábban endotél diszfunkció alakul ki, melyet az artéria brahiális flowmediált vazodilatációjának FMD mérése tükröz. Az artéria karotisz intima-media vastagság cIMT és a plakkok jelenléte már a kialakult ateroszklerózist jelzi.

A folyamat során az artériafal fokozatos merevsége stiffness alakul ki, melyet a pulzushullám terjedési sebesség PWV jelez. Az ízületi betegség génjében képalkotók komoly gyakorlatot igényelnek, de e fájdalom a jobb csuklóízületben a vaszkulatúra eltérései már korán kimutathatók Kerekes et al.

Leginkább a laboratóriumi biomarkerek jelentenek gondot, hiszen, mint láttuk, száznyi sejtfelszíni molekula, mediátor mutatható ki a vérben. A vérsejtsüllyedés We továbbra is fontos, mert a CRP-nél olcsóbb, és úgy tűnik, a hosszabb távú CV-rizikóval szoros összefüggést mutat.

A kardiológiában használatos biomarkerek közül a szívelégtelenségben fokozottan termelődő ún. Hagyományos CV-prevenció, az antireumatikus terápia és a CV-rizikó összefüggései A fokozott CV-rizikó miatt a hagyományos vaszkuloprotekció, azaz az aszpirin, vérzsírcsökkentő sztatinesetleg ACE-gátló adása mindenképpen indokolt. A sztatinoknak a lipidcsökkentő hatás mellett immunmoduláns hatásai például citokinek, komplement is vannak, csökkentik a CRP-t, és javítják az endotél funkciót.

A reumatológus szemszögéből talán még fontosabb, hogy az ízületi betegség génjében reumatológiai gyógyszerek kedvező vagy éppen káros hatást fejtenek-e ki a vaszkulatúrára. E tekintetben a nem szteroid gyulladásgátlók NSAID és a kisdózisú kortikoszteroid KS -kezelés hatásai kettősek: a gyulladásos aktivitás csökkentése révén akár csökkenthetik is a CV-rizikót, önmagukban viszont atherogének.

A legújabb metaanalízisek inkább arra utalnak, hogy a gyulladás visszaszorítása révén inkább előnyös CV-hatást fejthetnek ki. Összességében azonban e gyógyszereket a lehető legrövidebb ideig és a legkisebb hatékony dózisban javasolt alkalmazni.

A hagyományos és biológiai betegségmódosító szerek DMARD viszont úgy tűnik, tartósan adva csökkentik a CV-rizikót ha a kar ízületei fájnak kórképekben.

A metotrexát MTX egyenesen atheroprotektívnek tekinthető, mert bár emeli a homocisztein szintjét, visszafordítja a kóros koleszterintranszportot, miközben nem emeli a lipidszinteket. A RA és SLE kezelésében is alkalmazott antimaláriás szerek klorokvin, hidroxiklorokvin is csökkentik a lipidszinteket, és javítják a szénhidrát-háztartást.

A Marfan szindróma végzetes aorta repedést okozhat

A biologikumok TNF-α, IL-6, B-sejt-gátlókmint láttuk, a lipidparadoxon miatt általában kisebb-nagyobb mértékben emelik a lipidszinteket, de a CV-rizikóval összefüggő ún. Ugyancsak javítják a képalkotókkal vizsgálható endotélfunkciót, és csökkentik az érfali merevséget. Az anti-TNF-kezelés javítja az inzulinszenzitivitást is. Nyilvánvaló, hogy nagyobb metaanalízisekkel lehet megítélni a biológiai szerek CV-hatásait.

Egyelőre prospektív, kemény CV-végpontú vizsgálatot még nem publikáltak, ezért fontosak a döntően retrospektív elemzések. Már ben az akkor rendelkezésre álló öt nagy vizsgálat metaanalízise arra utalt, hogy az anti-TNF-kezelés csökkenti az össz-CV-rizikót RR 0, Tartósabb kezelés és magasabb kumulatív adag mellett kifejezettebb a CV-rizikót csökkentő hatás.

Autoimmun betegségek

A biológiai terápia mellett ritkább volt az új incidens CV-esemény bekövetkezte is. Az artritiszek kezelésében ma elérhető nyolc biologikum közül legtöbb adat természetesen a TNF-α gátlókra van. A más támadáspontú szerek közül a B-sejteket gátló rituximab saját vizsgálatunkban is javította a vaszkuláris funkciót és a vérzsírprofilt.