A csípőízületek fájnak, amikor a zsineget nyújtják, HENRI BARBUSSE: A POKOL


S változik maga az énbeszéd is.

a csípőízületek fájnak, amikor a zsineget nyújtják

Egyetlen vonást kiemelve: az én tudatosodásával, az igazság irányának megsejtésével párhuzamosan — úgy a könyv utolsó harmadában — az odavetettnek tűnő, vázlatos, a primér ingereket és reakciókat leképező közlések tömegébe mind gyakrabban illeszkednek elmélkedő gondolatsorok, hozzájuk igazodó, kidolgozott mondatstruktúrába öntve. Különösen, mivel az elbeszélés fókusza egy nőíró regényében egy férfi tudatába helyeződik át: ennek az áthelyezkedésnek kitartó, következetes és éleslátó, de főként belülről élesen látó, mindenféle tetszelgéstől, divatos tendenciakövetéstől, ressentiment-tól és provokációtól mentes, eredetien elemi megvalósítása egyedülálló a magyar epikában.

A keresztcsont-csípőcsonti ízület és az érzelmek átváltoztatása

A színtér a lehető legtágasabb: egy emberi tudat, figyelmével és figyelmetlenségével, naivitásával és ravaszkodásával, másokra irányuló ítéleteivel és hol elnéző, hol kíméletlen önreflexióival, minden pillanatban kiszolgáltatva múltnak és jövőnek, önmaga meghaladásának folytonos igyekezetében, amint tükröződik — s persze módosul, átszíneződik — benne negyven év magyar történelme.

A tudat története ezer meg ezer pillanatra bomlik szét, száz meg száz egymással ellentétes vagy egymástól idegen testi-lelki impulzusnak enged; Jókai Anna műve mégsem a személyiség dezintegrációját festi, mint egynémely XX.

És egyik legfőbb sajátossága az, hogy éppen az eredetileg sőt: eredendően széthúzó, szervetlenségbe futó, alaktalanságba vezető erőket minősíti át — egy magasabb fokon — egységadóvá, körvonalat és világos megvilágosodó szándékot adóvá.

Viktor anyja minden társadalmi tendenciának, minden közösségi normának csak külsőleges, hasznosítható vagy élvezeti jegyeit fogja fel a politikusok megítélése például erősen függ küllemüktől.

a csípőízületek fájnak, amikor a zsineget nyújtják

Viktor apja ugyan gyanakvóbb a politika állította csapdákkal szemben, de nem lép ki egyfajta rezonőr szerepből: az 'os forradalmi napokban bekövetkező, hősinek is, véletlennek is értelmezhető halála mintha a fiát örökösen amikor a zsineget nyújtják és örökösen előbbre lendítő, sorsszerű ambivalencia lényegi összefoglalása volna.

A Napok ugyanis nem determinista mű amint Jókai Anna egyéb alkotásai sem.

Jelző álmok, amelyek valamilyen megindult változást, pl. Prekognitív, vagy jósálmok. Ezek lehetnek reálisak és szimbolikusok.

Bár jól kivehetően érezteti a biológiai öröklés, az idegélettani meghatározottság törvényszerűségeit, a fizikai-pszichikai élet egész nehézkedését, valójában a szabad döntésből, egyéni akaratból eredő változásban látja és láttatja a személyiség önalkotásának fő biztosítékát.

Oláh Viktor a felső gimnáziumban, a társaival való versengés lázában fedezi föl például akaraterejét; azt a tulajdonságot, amely amikor a zsineget nyújtják ugyan még csak az úszásban meg a szekrényugrásban szabadítja fel képességeit, később azonban, kitérők és visszaesések után, nélkülözhetetlen lesz számára az igazság ismeretéhez.

a csípőízületek fájnak, amikor a zsineget nyújtják

Arra csodálkozik rá, amit nem örökölt, amit maga adott önmagának.